Így működnek a közösségi alapítványok

A közösségi alapítvány cselekvési lehetőséget teremt a közösség bármely tagjának, aki élhetőbbé kívánja tenni saját közvetlen és tágabb környezetét. Ötlettel, önkéntes munkával, társadalmi tőkével és pénzzel is részt lehet venni a munkában. A jól működő közösségi alapítvány kapcsolatot keres a helyi társadalom lehető legtöbb csoportjával, kis, nagy és igazán jelentős adományokat gyűjt helyi magánszemélyektől és cégektől, akik szeretnék szebbé, emberibbé, reményteljesebbé tenni a területhez kötődők mindennapjait.

Kik hoznak létre közösségi alapítványt?

Közösségi alapítványt általában azok a magánszemélyek hoznak létre, akik erősen kötődnek közösségükhöz, elég erőt, alkotóenergiát, és önkéntes munkát képesek „áldozni“ közösségük fejlődéséért, szívesen dolgoznak másokkal, szeretik a kihívásokat, és szeretnek alkotó részesei lenni egy intézmény és az ahhoz kapcsolódó kultúra felépítésének.

Miért hoznak létre közösségi alapítványt?

Közösségi alapítványt egy adott közösség (nem utca, de kerület, város, járás, megye) fejlődésének előmozdításáért hoznak létre. A közösségi alapítványnak éppen ezért nemcsak egyetlen működési területe van, hanem minden olyan üggyel foglalkozhat, ami az adott közösségnek fontos. Az alapítókat egyfajta kísérletező- és újító szellemiség vezeti: olyan intézmény építésébe fognak, amely működésbe hozza a helyi közösség rejtett és kevésbé rejtett erőforrásait, méghozzá generációkon keresztül - így építi lépésről lépésre a közösséget.

Mit csinál a közösségi alapítvány?

A közösségi alapítvány elsősorban lehetőséget ad a közösség tagjainak, hogy tegyenek lakóhelyükért - az emberszabásúbb, élhetőbb, vidámabb legyen. Civilek által megoldható ügyekkel foglalkozik: azonosítja a fejlesztendő területeket, és erőforrásokat teremt, majd támogatást oszt a kiválasztott gondok enyhítésére, megoldására, majd irányítja és értékeli a források felhasználását. A közösségi alapítvány másik fontos feladata, hogy munkája során az emberek, cégek, civil szervezetek, és az önkormányzat között építő kapcsolatot teremtsen.

Rendben, de konkrétan mit csinál a közösségi alapítvány?

Számos lehetőség kínálkozik a célok elérésére. Például a helyben azonosított gondok megoldására pénzt gyűjt, amelyet pályázat útján, az adományozókkal együtt szétoszt a probléma megoldására jelentkező szervezetek, csoportok között, majd figyelemmel kíséri az így finanszírozott projektek megvalósulását. Van, amikor önálló rendezvényekkel teremt lehetőséget helyi civil kezdeményezéseknek a forrásgyűjtésre és ismertségük növelésére (Swimathon, Élő Adás). Számos példát ismerünk arra is, amikor az alapítvány kuratóriuma a bevált módszerektől elrugaszkodva támogat helyi kezdeményezéseket, amelyek céljaikat szolgálják. 

Hogyan működik a közösségi alapítvány?

A közösségi alapítvány civil szervezet, amelyet magánemberek saját elhatározásukból hoznak létre és működtetnek. Jogi formáját tekintve alapítvány, bevételeit kizárólag céljai megvalósítására fordítja. Az alapítvány irányítását olyan kuratórium végzi, amely tükrözi az adott közösség sokszínűségét, és helyi lakosok, vállalkozók, civil aktívisták egyaránt helyett kapnak benne. Működésének fontos ismérve a demokratikus döntéshozatal, amelyben a kurátorok és az adományozók egyaránt részt vesznek. A közösségi alapítvány meghatározó jellegzetessége az átláthatóság, azaz a törvényi előírások betartásán túl mindent megtesz azért, hogy az egész közösség számára egyértelmű legyen: milyen forrásokat használ föl, mire költi a rendelkezésre álló pénzeket, milyen eredményeket ér el, milyen hasznot hajt a közösségnek.

Miben más a közösségi alapítvány, mint egy bármilyen másik alapítvány?

Az érdemi különbség a működés módjában áll: a közösségi alapítvány helyi forrásokból helyi ügyeket támogat, méghozzá bármilyet (ifjúság, kultúra, oktatás, környezetvédelem stb.), amely az adott közösség számára fontos. A civil szervezetek döntő többsége ezzel szemben egy, jól beazonosítható üggyel foglalkozik.

Mekkora területen érdemes közösségi alapítványt létrehozni?

Akkora földrajzi egységen érdemes közösségi alapítványt létrehozni, amelynek erős közös identitása van, és a területen sokféle civil kezdeményezés társul meglehetősen nagy gazdasági potenciállal; utóbbi kritériumok azért fontosak, hogy ne mindig ugyanazok a cégek és magánszemélyek támogassák ugyanazokat a civil szervezeteket. Úgy gondoljuk, hogy néhány tízezer fősnél kevesebb lakossal bíró területen nem érdemes közösségi alapítvány szervezésébe fogni.

Politikailag megosztott helyi közösségekhez hogy viszonyul a közösségi alapítvány?

A közösségi alapítvány definíciónk szerint pártpolitikától függetlenül működik; a helyi vállalkozók, civilek és az önkormányzat alkotó energiáit és mozgósítható erőforrásait használja a három szféra új minőségű együttműködése nyomán a helyi közösség életminőségének javítására. Úgy tapasztaltuk, hogy alulról jövő helyi kezdeményezések érdekében a politikai nézetkülönbségek félretehetők.

Mit ad a közösségi alapítványoknak a KözösALAPON program?

A Gyökerek és Szárnyak Alapítvány KözösALAPON programjának célja a közösségi alapítványi koncepció népszerűsítése, új közösségi alapítványok életre hívásának segítése, és a már működő közösségi alapítványok fejlődésének anyagi és szakmai támogatása.

Lehet közösségi alapítványt építeni és működtetni a KözösALAPON program nélkül is?

Természetesen igen.

Hány közösségi alapítvány működik Magyarországon?

Négy. Az első, a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány önerőből jött létre 2011-ben, a Dunakanyar Szolgálat Közösségi Alapítvány, a Pécsi Közösségi Alapítvány és a Térerő Közösségi Alapítvány Városunkért (Miskolc) a KözösALAPON program támogatásával született.