Motiváció és csoportdinamika a hazai közösségi alapítványokban

A kutatást Hámori György készítette, a KözösALAPON program vezetője. Az eredeti változat az ECFI – European Community Foundation Inititive – által támogatott Learning Lab keretében készült, jelen dokumentum egy átdolgozott, frissített változat.

Kutatásom a csoportmotiváció témájával foglalkozik a magyarországi közösségi alapítványok (KA) kontextusában. Írásom kidolgozásának motivációja kettős: egyrészt, hogy jobban megértsük partnereink munkáját a motivációs tényezőkön keresztül; nem az volt a szándékom, hogy jellemezzem az egyes KA-khoz tartozó egyének személyes motivációját, inkább az, hogy feltárjam azokat a motivációs tényezőket, amelyek befolyásolják a KA-k tevékenységét. Kutatásom célja nem az egyének pszichológiai elemzése, hanem hogy következtetéseket vonjak le arra vonatkozóan, hogy ezek a motivációs tényezők hogyan befolyásolják a KA-k tevékenységét, és ezáltal perspektívát kapjunk a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány (GYSZA) által végzett munkáról.

Kontextus

A GYSZA későbbi alapítói 2008 óta vesznek részt magyarországi közösségi alapítványok fejlesztésében. Az első ilyen alapítványt 2011-ben hozta létre egy közösségfejlesztő szakemberekből álló csoport, majd 2014-ben e csoport néhány tagja megalapította a GYSZA-t, mint közösségi alapítványok megszületését támogató fejlesztő szervezetet. A kezdetektől fogva a csapat különböző módszerekkel dolgozott a közösségi alapítványok koncepciójának népszerűsítésén és létrehozásán, ezek a módszerek az elmúlt évtizedben változó sikerrel jártak, de jelentős tapasztalatot halmoztak fel a közösségi alapítványok létrehozásában érintett csoportokkal való együttműködés terén.

Az ún. szakemberfelhívás módszerének köszönhetően a közösségi alapítványok száma 2021 és 2024 között kettőről tizenháromra nőtt, és ez a szám tovább emelkedhet a közeljövőben. A szakemberfelhívás lényege: egy adott városban vagy kerületben egy helyi közösségfejlesztő szakemberrel kezdjük meg az együttműködést és az általa összegyűjtött sokszínű csoportból alakul ki az a szervezőcsoport, amelyből később az alapítvány kuratóriumának tagjai lesznek. A másfél évig tartó folyamat minden szakaszában külön műhelyfoglalkozásokat tartanak, hogy fokozatosan megismertessék először a szakembert, majd a csoportot a közösségi alapítvány fogalmával és a saját alapítvány létrehozásához szükséges lépésekkel. A szakmai támogatás mellett minden szakaszhoz anyagi forrásokat is biztosítanak.

A közösségi alapítványok számának ilyen mértékű növekedése különös aktualitást ad a csoportmotiváció és a motivációs tényezők vizsgálatának. Ebben a cikkben azt elemzem, hogyan reagálnak ezek az alapítványok a külső és belső hatásokra, és ezek milyen pozitív vagy negatív módon befolyásolják őket, illetve milyen cselekvések következnek ezekből a hatásokból. Az interjúalanyok egyike sem szakember, hanem vagy a szakember által lett megszólítva, hogy csatlakozzon vagy már a létrejött csoport egy tagja vonta be a munkába.

Módszer

A csoportmotiváció témájának vizsgálatához választott módszerem az volt, hogy öt különböző KA öt alaptagjával készítettem interjút. Ezek az interjúk narratív jellegűek voltak, és a motivációval kapcsolatos témák körül forogtak. A kérdések nem voltak kötöttek, és az interjúalanyok logikáját követték. Az interjúk külön-külön történő elemzése helyett megkísérlem a válaszokat különböző kategóriákba sorolva összefoglalni.

Hipotézis és környezet

Nem akartam ráerőltetni a motivációval kapcsolatos nézőpontomat az interjúkra; elvárásom azonban az volt, hogy mind belső, mind külső motivációs tényezőkről halljak. Belső alatt elsősorban a csoportdinamikát értem, külső tényezők alatt főként politikai, gazdasági és szociológiai szempontokra gondolok. Kérdéseim fókusza az volt hogy a csoport hogyan alakult ki és hogyan működik jelenleg, mi befolyásolja őket olyan módon, ami a konkrét alapítványi tevékenységet irányítja. Ezen a ponton röviden ki kell fejtenem azt a külső kontextust, amelyben ezeknek a KA-knak meg kell születniük és működniük kell a mai Magyarországon. A demokrácia állapota és minősége legalább egy évtizede erősen hanyatlik, ennek a tendenciának két fő oka van: az egyik a jelenlegi kormány szisztematikus munkája a demokratikus intézmények gyengítésére vagy figyelmen kívül hagyására, valamint a többpárti parlamenti demokrácia fékek és ellensúlyok lebontására. A második a magyar társadalom képtelensége arra, hogy ellenálljon ennek a tendenciának és szembe szálljon vele. Ennek következtében a civil társadalmi szervezetek és a nonprofit szektor egészsége és ereje drasztikusan csökkent.

Az interjúk lefolytatásának módja a következő volt: az első kérdéssor, egyfajta bemelegítésként, az interjúalany személyes motivációjára vagy történetére vonatkozott, hogy hogyan kerültek kapcsolatba a KA magcsoport szervezésével. A második kérdéssor arra irányult, hogyan működik a csoport, milyen erők hatnak a csoportokra, mit találnak izgalmasnak, mikor dolgoznak a legjobban, és mikor elégedettek. Azonban, mint említettem, a kérdéseim nem voltak szabványosítottak, hanem a KA-tagok által adott válaszok alapján készültek.

Előzetes megfigyelések

Mielőtt részletesen kitérnék a válaszaikra, szeretném kiemelni, hogy egyik interjúalany sem emelt ki explicit külső tényezőket a motiváció vagy demotiváció összetevőjeként. Inkább olyan átfogó ideológiai fogalmakra hivatkoztak, mint munkájuk társadalmi haszna, az együttműködés, a demokratikus értékek, közösségi ügyek segítése. Ezeket is inkább olyan kontextusban említették mint személyes motiváció vagy meggyőződés, amik miatt szívesen csatlakoznának egy ilyen kezdeményezéshez. A csoportok motivációs tényezőinek túlnyomó többsége belső motivációs tényező volt, pontosabban a csoportdinamika fluktuációja, amelyre később kitérek. 

Miért csatlakoztak?

Valamennyi interjúalanyt érdekelte a közösségi alapítványi forma és tevékenység, azonban egyikük sem érezte a bátorságot, hogy ténylegesen elindítson egy szervező csoportot, vagy csatlakozzon egy már létező KA-hoz. Néhányan közülük széleskörű ismeretekkel rendelkeztek a KA-k koncepciójáról, és személyes kapcsolatuk volt olyan emberekkel, akik egy KA kuratóriumának tagjai voltak/vannak, vagy kapcsolatban álltak a GYSZA-val. Azért nem kezdeményezték maguk a szervezést, mert nem érezték, hogy ők olyan típusú vezetők, akik képesek lennének egy ilyen feladatot elvállalni. A kulcs itt egy karizmatikus vezető volt, aki átvette a gyeplőt, legalábbis a folyamat elején, ezek a vezetők szervezék össze a csoportot és magyarázták el, hogy mi is az a közösségi alapítvány a gyakorlatban. Ez az a szakasz, amikor a legtöbb interjúalany csatlakozott a kezdeményezéshez.

A másodlagos ok, amiért az interjúalanyok úgy érezték, hogy szívesen csatlakoznának, az a közösségi alapítványi forma nyitottságában rejlik. A KA-k egyik jellemzője, hogy rugalmasan alkalmazkodik a közösség igényeihez, nem fix a tevékenységi köre, ezáltal sokkal inkább magáénak érezhetik az adott területen lakók a saját alapítványukat, ami megkönnyíti a helyi KA-hoz való csatlakozást. Voltak, akik izgatottan várták, hogy valami újat hozzanak létre, ami Magyarországon kevéssé vagy egyáltalán nem ismert; voltak, akik a gyakorlatban látják megvalósulni a demokratikus értékeket egy ilyen alapítvány működésében; és voltak, akik úgy érzik, hogy a polgári cselekvésnek ez a formája a legmegfelelőbb, mivel semmilyen szinten nem függ a politikától.

Az okok harmadik csoportja valamilyen személyes tapasztalatot foglal magában a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány tevékenységével kapcsolatban. Néhány esetben ez egy képzés volt, amelyet a GYSZA egyik tagja tartott, egy konferencia, egy adománygyűjtő esemény, vagy egy projekt/tevékenység, amelyet a GYSZA (vagy egy 2020 előtt alakult KA) szervezett. Ezek a személyes tapasztalatok meggyőzőek voltak a tekintetben, hogy a KA ötlete megvalósítható. Végül, ahogy az egyik interjúalany rámutatott,

A beszélgetés során elhangzott a „hiúság” szó, azonban nem negatív értelemben említették. Az elismerés vonzereje egy némileg formális pozícióban, valamint annak megélése, hogy döntést hozhatnak arról, hogy milyen projekt/szervezet/személy kapjon támogatást a KA-tól.

Motiváció a munkához

Miután a tagok csatlakoztak a csoporthoz, úgy tűnik, hogy az általam megkérdezettek egyöntetűen ugyanazt tapasztalták a motivációval kapcsolatban: megismerkedtek a csoporttal, amelyhez csatlakoztak, és közösen alakították ki a KA ötletét. Úgy tűnik, hogy a kialakulóban lévő és ezáltal alakítható közösség a legnagyobb motivációs tényező mindenki számára. A formálódási folyamat során az együttműködésük/kapcsolattervezésük jellegének kipróbálása áll tevékenységük középpontjában. Ez a folyamatosan fejlődő csoportdinamika a legfőbb okok között van, amiért folytatják a munkát a KA-ért. A csapatot és annak épülését a legerősebb motiváló tényezőként írták le az interjúalanyok.

Mi működik és mi nem?

Függetlenül attól, hogy a közösségi alapítvány milyen korú, legyen az egy több mint 10 éves vagy egy újonnan született KA, mindannyian a következő erősségeket tapasztalják: a tevékenységek vagy projektek tervezése a munka kulcsfontosságú eleme, és ez az egyetlen következetes elem, amely folyamatosan jelen van a működésükben. Úgy tűnik, hogy a tervezés az az időszak, amikor a KA legtöbb tagja aktív, elkötelezett és érdeklődő. A KA közössége is akkor működik a legjobban, amikor tervezési üzemmódban vannak, és amikor azt valóban együtt csinálják.

Egy másik fontos megfigyelés, hogy a magyar KA-ek inkább a rövid távú feladatokat részesítik előnyben. Ez a saját tevékenységük, az együttműködés, a támogatásnyújtás és az adománygyűjtés tekintetében azt jelenti, hogy a rövid távú akciókra összpontosítanak. Amikor megkérdeztem tőlük, hogy miért, mindannyian a kis sikerek fontosságát emelték ki. A rövid távú projektek sokkal hamarabb meghozhatják a sikert, mint valami, ami egy számukra beláthatatlan ideig tart. Ezeknek a rövid távú projekteknek az időtartama körülbelül egy-három hónap. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy nem hajlandóak előre tekinteni és hosszabb távú akciókat/projekteket tervezni; de ezek a KA-k legtöbb tagját sokkal kevésbé foglalkoztatja.

Ha egyszer megtapasztalják a siker ízét, az motiválja őket a következő cél elérésére. A siker első és alapvető mércéje az, ha egy ilyen rövid távú projektet végrehajtanak vagy befejeznek. Ilyen projekt lehet egy adománygyűjtő kampány, támogatásosztás vagy a KA tagjai által szervezett események lebonyolítása. A második és szintén fontos tényező a visszajelzés. Ez a visszajelzés vagy azoktól az emberektől érkezik, akik a KA-tól támogatást kaptak, vagy a tágabb helyi közösségtől.

Egy példával élve, az egyik KA-ban egy diák továbbtanulásának támogatására irányuló adománygyűjtési projekt volt, azzal a céllal, hogy elegendő pénzt gyűjtsenek egy év tandíjra és a külföldi iskolában való megélhetés költségeire. Az összeget egy online és offline adománygyűjtő kampányon keresztül gyűjtötték össze, amelyben a csapat számos tagja részt vett. Amikor átadták a csekket a diáknak, a diák könnyekben tört ki, és később, az első félév során leveleket küldött a KA-nak a fejlődéséről és arról, hogy mennyire hálás. Ez az érzelmi élmény adta a táptalajt a következő lépésükhöz: mini-ösztöndíjprogramot szerveztek a hasonló célokat kitűző diákok számára.

Mikor küzd a csoport?

Arról is beszélgettünk, hogy milyen körülmények között érzik úgy, hogy a közösségi alapítványuk küzd vagy nem működik hatékonyan. Az első elem mindig valamilyen belső tényezőhöz kapcsolódott. A fő téma a csoporton belüli nézeteltérések voltak. Néhány esetben ezek a nézeteltérések eltérő személyes konfliktusokból fakadtak, de legtöbbször a közösségi alapítvány szakmai munkájával és prioritásaival kapcsolatos eltérő véleményekről volt szó. Amikor a csoport tagjai erősen nem értenek egyet a szervezet céljaival kapcsolatban, a KA-knál láthatóan csökken az aktivitás. A legtöbb esetben ez ahhoz vezet, hogy egyes csoporttagok hosszútávon kevésbé aktívak lesznek, vagy akár el is hagyják a csoportot.

A második tényező az elsőhöz kapcsolódik: a közös célok hiánya. Közös célok nélkül a KA-k nehezen tudnak tervezni vagy végrehajtani bármilyen tevékenységet, ami viszont csökkenti a motivációt. Ez egy ördögi körré válik, ahol az aktivitás hiánya a motiváció hiányát táplálja, és fordítva.

Gondolatok a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány munkájáról

A Gyökerek és Szárnyak Alapítvány eredményei a magyarországi új közösségi alapítványok támogatásában és fejlesztésében több kulcsfontosságú tényezőnek köszönhető. Megközelítésünk a különböző motivációs tényezők és a jelenlegi politikai légkör által támasztott egyedi kihívások kezelése érdekében alakult ki.

– Kiszámítható hosszútávú pénzügyi támogatás

Alapítványunk egyik elsődleges megkülönböztetője a hosszútávú, érdemi és szabad felhasználású pénzügyi támogatás. Ez a pénzbeli támogatás jelentős motivációs tényező, különösen a vidéki területeken, ahol a források még szűkösebbek. Kezdetben a pénzügyi támogatás lehetősége az egyik legfőbb vonzerőnk, de idővel egyre fontosabbá válnak a partnereinkkel kiépített szakmai és emberi kapcsolataink.

– Helyi fellépés és politikai klíma

A jelenlegi politikai légkörben a helyi cselekvés jelentősége megnőtt. A tehetetlenség, az apátia és a félelem a közügyektől való elzárkózáshoz vezetett. A helyi közösségi ügyek olyan terek, ahol az emberek még megélhetik, hogy cselekedhetnek és láthatják a munkájuk hatását. A közösségi ügyeink felkarolása a politika számára is nehezebben támadható. Sokan, akik korábban részt vettek a közügyekben, a kisebb léptékű, helyi közösségi cselekvés felé fordultak. A középosztály10 éves a Gyökerek és Szárnyak Alapítványés az értelmiségiek, akiket gyakran kiszorítottak a közéletből, olyan helyeken keresnek lehetőséget maguknak, ahol találkozhatnak hasonlóan gondolkodó emberekkel. A civil tér szűk, és a helyi cselekvés lehetősége fellélegzést jelent a szélesebb és nehezen hozzáférhető társadalmi kihívásokkal szemben. Alapítványunk biztonságos teret kínál azoknak, akiknek nincs támogatásuk és lehetőségük cselekvővé válni, és biztosítja számukra a szükséges hátteret.

– Egyedülálló szakmai és pénzügyi támogatás

Alapítványunk kiemelkedik erőteljes szakmai és pénzügyi támogatásával, amely a külső struktúrák erőltetése helyett a közösségépítésre és alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A célok rugalmas módszerekkel történő elérésére összpontosítunk, elkerülve a saját napirendünk erőltetését, ehelyett a lokálpatriotizmus erősítését és a különböző társadalmi csoportok bevonását tartjuk szem előtt. Sikeresek vagyunk a támogatottak felkutatásában, felépítésében és kiválasztásában, a helyi közösségek megerősítésében, valamint az új helyi erőforrások és erősségek feltárásában.

– Jól megtervezett programok és közösségépítők

Jól megtervezett programjaink hosszú távú perspektívát és támogatást nyújtanak, a folyamat minden egyes szakaszára alkalmas személyek bevonásával. A tanulás iránt nyitott, szabadidővel rendelkező és másokat szervezni tudó közösségépítők kulcsfontosságúak erőfeszítéseinkben. Sokszínű és hatékony csapatokkal dolgozunk, amelyek különböző karakterű és típusú tagokat fogadnak be, köztük kockázatvállalókat, tervezőket, látnokokat és cselekvőket.

– Közösségi elkötelezettség és türelem

Megközelítésünk középpontjában a közösségi szerepvállalás áll, a helyi csoportokkal való partnerség elősegítése. A türelem és a sokféleség iránti elkötelezettségünk lehetővé teszi számunkra, hogy sokféle emberrel változatos módon dolgozzunk együtt. Türelmes kockázatvállalást gyakorlunk, felismerve a közös vonásokat anélkül, hogy uniformizációt erőltetnénk.

A jövő

Kutatásunk eredményeit átgondolva több olyan kulcsfontosságú elem is felmerült, amelyekre a GYSZA-nak a jövőbeni munkánk során a magyarországi KA-k jobb támogatása érdekében feltétlenül összpontosítania kell:

1. A vezetők megerősítése: mivel egy erős és hiteles vezető kulcsfontosságú egy közösségi alapítvány beindításakor és korai szakaszában, új területeken kell azonosítanunk és képessé tennünk a potenciális vezetőket. Ez azt jelenti, hogy nemcsak elméleti tudást, hanem gyakorlati eszközöket és érzelmi támogatást is biztosítunk számukra, hogy saját KA-jukat elindíthassák.
2. Csoportkohézió kiépítése: tekintettel arra, hogy a csoportdinamika az elsődleges motivációs tényező, be kell fektetnünk a csapatépítő tevékenységekbe, és olyan workshopokat kell elősegítenünk, amelyek erősítik a csoporttagok közötti köteléket. Ha segítünk nekik a konfliktusok megoldásában és a közös célok megtalálásában, megelőzhetjük az aktivitás csökkenését.
3. A rövid távú sikerek elősegítése: tekintettel a rövid távú projektek előnyben részesítésére és az apró sikerek fontosságára, ösztönöznünk és támogatnunk kell ezeket a törekvéseket. A gyors sikerek biztosítása motiváltan tarthatja a csoportokat, és készen állhat arra, hogy a jövőben nagyobb kihívásokkal is megbirkózzanak.
4. Visszajelzési hurok ösztönzése: a közösség és a kedvezményezettek pozitív visszajelzése jelentős motiváló tényező. Rendszereket kell létrehoznunk e visszajelzések hatékonyabb összegyűjtésére és megosztására. Ez magában foglalhatná a KA-k erőfeszítéseinek nyilvános elismerését és azoknak a történeteit, akiknek hasznára vált a támogatásuk.
5. Fenntartható hosszú távú tervek létrehozása: Miközben a rövid távú sikerek kulcsfontosságúak, segítenünk kell a KA-kat abban is, hogy jövőképet dolgozzanak ki. Ez azt jelenti, hogy a fenntarthatóság és a növekedés biztosítása érdekében egyensúlyt kell teremteni a közvetlen célok és a hosszú távú tervezés között. A stratégiai tervezéssel és a jövőkép kialakításával kapcsolatos képzés része lehet oktatási műhelyeinknek.

Összefoglaló

Alapítványunk sikere a látható pénzügyi támogatásban, az alkalmazkodó kapcsolatokban, az egyedi helyi ajánlatokban, valamint a befogadó, türelmes és rugalmas módszerekben rejlik. Ezen motivációs tényezők megértésével és kihasználásával a GYSZA továbbra is támogatja és növeli a KA mozgalmat Magyarországon, segítve a közösségek gyarapodását a kihívást jelentő külső körülmények ellenére. A vezetők felhatalmazására, a csoportkohézió kiépítésére, a rövid távú sikerek elősegítésére, a visszacsatolási ciklusok ösztönzésére és a fenntartható hosszú távú tervek létrehozására való összpontosítás biztosítja, hogy a KA-k ne csak túléljenek, hanem gyarapodjanak is, végső soron hozzájárulva egy erősebb, ellenállóbb civil társadalomhoz.