A “Felhő-csoport” négy nő, négy anya családi, baráti, szakmai kapcsolatainak lenyomata. Programunkhoz közülük Ferencz Klára közösségfejlesztő, rajz-vizuális kommunikáció tanár, alkotóművész és Dévényi-Pethes Adrienn közösségfejlesztő, művelődésszervező csatlakozott. Céljuk, hogy kialakítsák a közösséghez való tartozás tiszta, bizalomteljes élményét, -érzését, minél szélesebb körben. Ezért kezdeményezik a településrészeken dolgozó, élő, aktív civilek, aktív lakosok bevonását települési szintű együttműködésekbe, közös gondolkodásba, teret és támogatást nyújtva a partnerek egymásra találásában.

INTERJÚNK VELE

„A távolságtartó, félő, saját területét őrző mentalitást próbáljuk megérteni és elsimítani”

Figyeltek. Vizsgálták a konfliktusokat, a reakciókat. Azután beleálltak: nem szokványos közterületi rendezvényeket szerveztek, amelyek a számos társadalmi törésvonallal sújtott Gárdony szolidáris és érdeklődő közösséggé formálását segítették. A KisVÁROS program által támogatott Felhő-csoport két tagjával, Ferencz Klárával és Pethes Adrienn-nel beszélgettünk.

BŐVEBBEN

KISFILMÜNK RÓLA

MIN DOLGOZNAK A KÖVETKEZŐ 3 ÉVBEN?

• az infrastruktúra biztosításán egyéni és csoportos kezdeményezések számára: közösségi iroda kialakítása, aktív, élményalapú közösségi programok biztosítása, közösségi finanszírozás kultúrájának kialakítása;
• alulról jövő kezdeményezések befogadásán a civil közösségi térbe;
• a közösségben végbemenő változások folyamatának reflektív dokumentálásán;

IDÉZET TŐLÜK

“Nem az a cél, hogy mi oldjunk meg minden feladatot, cél az, hogy teret és támogatást adjunk egy semleges közegben az új ötleteknek, kezdeményezéseknek, közös ügyeknek, miközben formabontó,rendhagyó programjainkkal folyamatosan jelen vagyunk egyfajta bázisként.”

A TELEPÜLÉS: GÁRDONY

Gárdony a Velencei-tó partján fekvő 11000-es lélekszámú település, amely 3 részre tagolódik: Dinnyés, Agárd és Gárdony. A helyiek életét alapvetően meghatározó tényező a szezonalitás. Kiemelt turisztikai desztináció, mely tavasztól őszig üdülőváros jelleget kölcsönöz a településnek. Az elmúlt három évben ugrásszerűen megnőtt a többnyire Budapestről érkező beköltözők száma (közel kétezer ember). Ezzel egy időben jelentek meg az infrastrukturális és egyéb szükségletek is. Észrevétlenül gyűrűzött be a szakmai féltés, egyfajta elzárkózás, bizalmatlanság a településrészek és különböző közösségek attitűdjébe.