Jó dolog, vagy katasztrófa? – Magyarország és az automatizáció

Akár kétmillió munkahely is megszűnhet a következő bő tíz évben Magyarországon. Az emberi munka nélkül folyó termelés nem feltétlenül hoz jólétet: az elmúlt 40 évben a munka alkuereje a tőkével szemben folyamatosan romlott. A kormány újra-iparosítási és oktatáspolitikája vélhetően tévút: egyik sem szolgálja a nagy technológiai váltásra való felkészülést. A negyedik ipari forradalomról és következményeiről Kis Miklós újságíró beszélt a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány Megérteni Magyarországot című konferenciáján.

A negyedik ipar forradalom középpontjában a mesterséges intelligencia áll, ez teszi lehetővé az automatizációt, aminek hatása a munkaerőpiacra és az egész társadalomra őrületes. Rengeteg munkahely meg fog szűnni a világon és Magyarországon – a nagy kérdés az, hogy pontosan mennyi és milyen ütemben – kezdte a Negyedik ipari forradalom és mi – Magyarország lehetséges jövői című előadását Kis Miklós újságíró, elemző.

Sokféle válasz van. Kezdjük a pénzügyminiszterrel: Varga Mihály azt mondta, hogy 350-400 ezer munkahely szűnik meg a digitalizáció miatt. A hivatalban lévő pénzügyminiszterről azt szokták mondani, hogy optimista, ehhez képest ez nagy számnak tűnik, bár igazából ez a legkisebb. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozáskutató Intézetének tanulmánya szerint 513 433 fő munkáját lehet automatizálni a technika 2016-os állása szerint – akkor készült a tanulmány; fontos részlet, hogy a kutatók nem számoltak a technológia fejlődésével. Egy friss, idén májusban publikált McKinsey-jelentés szerint a mostani technológiai szinten a munkaórák 49 százaléka lenne automatizálható. Természetesen ez nem feltétlenül éri meg hirtelen meglépni a cégek tulajdonosainak, különösen a magyar munkabérek mellett, de az arány azt jelentené, hogy 2,2 millió munkahely szűnne meg. A cég elemzői 2030-ig tartó forgatókönyveket is felvázoltak: a gyors szerint a technológiai lehetőségek által megszüntethető álláshelyek mindegyike meg is szűnik 2030-ig, a lassú forgatókönyv az alacsony munkabérek miatt mindössze 44 ezer állás eltűnésével számol, míg az átlagos szerint 1 millió dolgozó veszíti el munkáját.

(Fotó: Dobrovszki Dániel)

Mondhatjuk azt is, hogy 2,4 millió ember munkája szűnhet meg – ez a Bruegel kutatóintézet számítása, amely Magyarországon az állások 55,34 százalékának eltűnését prognosztizálja. A McKinsey és a Bruegel számításai között érdemi különbséget jelent, hogy az utóbbi intézet kutatói teljes szakmák tömeges megszűnésére számítanak, míg a McKinsey jelentése szerint csak nagyon kevés foglalkozás automatizálható teljesen – alapvetően munkaórák automatizálhatók – sorolta a valóban döbbenetes adatokat az elemző.

Egy biztos: sok munkahely meg fog szűnni, a nagy kérdés, hogy új munkahelyek keletkeznek-e. Sokan legyintenek: éltünk már meg néhány robbanásszerű technológiai fejlődést, és például keresőoptimalizáló szakemberek sem voltak 20 éve. A Világgazdasági Fórum (WEF) prognózisa szerint sokkal kevesebb munkahely születik, mint amennyit megszüntet a technológia. A friss McKinsey jelentés ezzel szemben nagyon optimista: azt mondják, hogy Magyarországon a szakmák legfeljebb 3 százalékát lehet teljes körűen automatizálni, tehát munkaórákat nyerünk, és a létrejövő új munkahelyek magasabb hozzáadott értéket jelentenek, amihez magasabb bér társul, a magasabb bérek pedig nagyobb fogyasztást, keresletet és újabb álláshelyek létrejöttét jelentik – ezért javasolják is, hogy az automatizáció legyen a lehető leggyorsabb.

Az érvelés gyenge pontja, hogy a magasabb hozzáadott értéket termelő munkahelyektől magasabb béreket várni ellentmond a legújabb történelmi tapasztalatoknak; a ’70-es évek óta ez egész egyszerűen nincs így: a munkások átlagos termelékenysége azóta nő, ami nem tükröződik a reálbérében. A McKinsey-jelentés azon pontja is vitatható, hogy a foglalkozásoknak csak nagyon kis része automatizálható: a jelenlegi technológiai szint mellett például nem lehet azt mondani, hogy az összes taxis és fuvarozó elveszíti az állását, de 5-10 év múlva ez már komolyan felmerülhet. Azzal kell számolnunk, hogy teljes emberi tevékenységek kiválthatók, ráadásul nemcsak manuális munkák: például az egészségügyben az orvos sokkal könnyebben leváltható, mint a nővér, mert a rendszerbe kapcsolt orvosrobot sokkal többet tud, mint amit ember tudhat – vázolt alternatív forgatókönyveket az elemző.

Magyarország szempontjából rendkívül fontos, hogy az automatizáció nyomán a munkaerő-költség kevésbé befolyásolja azt, hogy hová megy a működő tőke, az adott vállalat hová telepíti új gyárát. Furcsa dolgok történnek, amik eddig még soha: az adidas Németországba telepítette vissza egyik gyárát, a Foxconn az Egyesült Államokba épített egyet. A példák azt mutatják, hogy nagyon erősen automatizált gyárakat lehet létrehozni, és ha a munkaerő-költség már nem annyira fontos, akkor a gyárak a felvevőpiac közelébe épülnek. Vagy felmerülhetnek más, a döntéseket befolyásoló tényezők, mint például a célország adó- vagy vámrendszere. Magyarország a folyamatban erősen érintett: mi mindenképpen ide próbáljuk csábítani a működő tőkét, de ez a modell léket kaphat, ha a munkaerő-költség egyre kevésbé releváns része a működő tőke áramlását befolyásoló döntéseknek. Ezen is gondolkodnunk kell, ha Magyarország jövőjéről gondolkodunk – mondta Kis Miklós.

(Fotó: Dobrovszki Dániel)
Alapjövedelem, autonómia

Több érdekes hozzászólás kísérte Kis Miklós előadását. Egyik vendégünk arról beszélt, hogy alapjövedelmet kellene biztosítani az embereknek azért, hogy az átalakuló világban mindenki megtalálhassa a számítását; úgy vélte, az alapjövedelem hatásait tesztelő kísérleteket sokszor leállították, mert sokaknak nem érdeke, hogy a jó eredmények kiderüljenek.

Ugyanő azt mondta, hogy az automatizáció messze nem technológiai kérdés; a valódi dilemma az, hogy a technológiát hogyan használjuk fel, miként viszonyul például a negyedik ipari forradalom a globális felmelegedéshez, a fenntartható fejlődéshez – mindez pedig vastagon politikai kérdés.

Egy másik hozzászóló arról beszélt, hogy a mesterséges- és az emberi intelligenciát négy dimenzióban szokták összehasonlítani. Az információ-kiterjedtségben (vagyis a kezelt információk mennyiségében) és az adatkezelés sebességében a gépek nyernek, míg az autonómia és az általánosság területén egyelőre messze le vannak maradva – autonómia alatt azt értjük, hogy a gépek csak azt csinálják, amire utasítjuk őket, általánosság alatt pedig azt, hogy a robotok működési területükön kívül eső, releváns információkat még nem tudnak kezelni. Itt ragadható meg, hogy mi az ember jelentősége: általánosan el tud vonatkoztatni, nemcsak egy dologra koncentrál a gondolkodása, képes döntéseket hozni és ennek nyomán cselekedni. Sokak szerint a gépek és az emberek közötti különbség ezeken a területeken is hamar elenyészik.

A Gyökerek és Szárnyak Alapítvány az alulról jövő, társadalmi változásokra érzékenyen reagáló közösségi kezdeményezések támogatója. Épp ezért fontosnak tartjuk, hogy több különböző nézőpontból is megértsük Magyarország meghatározó társadalmi folyamatait – azokat is, amelyek nem tartoznak az érdeklődés homlokterébe. Ezért szerveztük a Megérteni Magyarországot című konferenciánkat. Új hitel gyógyíthatja a magyar beteget című írásunkat Csepeli György előadásáról itt olvashatja, Rácz Zsuzsa gondolatit pedig a „Ruandában is befolyásosabbak a nők, mint nálunk” című cikkből ismerheti meg. Jó dolog, vagy katasztrófa? – Magyarország és az automatizációcímmel pedig Kis Miklós előadásáról számoltunk be. A magyarok továbbadják a pesszimizmust címet viselő írásunkból pedig azt tudhatja meg, miként vélekednek rólunk, magyarokról évtizedek óta itt élő külföldiek. A lokális és globális kihívásokra helyeben adható válaszokról, a sikeres cselekvési lehetőségek szép példáiról itt számoltunk be először, itt pedig másodszor. Scsaurszki Tamás, a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány kuratóriumának elnöke pedig a közösségi alapítványok társadalom-formáló hatásairól beszélt. Konferenciánkon Kovách Imre a vidéki társadalom rétegződéséről, és a társadalmi piramis felborulásának lehetőségéről beszélt – a szociológussal készített interjúnkat itt olvashatja.

Hasonló bejegyzések